szobrászművész
Orosháza,
1939
A szentendrei Új Művésztelep lakója.
A Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát 1962-ben, mestere Mikus Sándor volt. A szentendrei új művésztelepre pályázat útján került 1969-ben, azóta ott él és dolgozik. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének. Számos díjat kapott. Salgótarján, Esztergom, Békéscsaba: Stúdió-kiállítások díjai; II. világháborús országos emlékműpályázat, I. díj. 1968-71 között Derkovits-ösztöndíjban részesült.
Rideg Gábor a következőképpen jellemzi pályáját: „Művészetét nem lehet stílusok szerint korszakolni, bár stílusirányzatok és ezek prominens képviselői hatottak rá is. Nehéz eldönteni, hogy szerencséjére-e vagy sem, nem kellett pályája kezdetén főiskolai mestereinek – a pályakezdőket sokszor béklyózó – hatásával birkóznia. A megformálási módok közül a hagyományos realista felfogáson túl talán a kubizmus tanulságait igyekszik – elsősorban fémszobraiban – hasznosítani. Ám ezeket a tanulságokat mindenkor a tevékenységét alapvetően meghatározó, a természeti látványhoz kötődő, hagyományos formarenddel igyekszik ötvözni. (…) Számos vert érmet készített, kisplasztikái is jelentősek, síremlékek is fűződnek nevéhez, fő műfaja azonban a köztéri szobor, amelyek közül több különböző magyar és európai városok díszítője.”
1964 óta kiállító művész. Mintegy harminc önálló kiállítása volt, Orosházán, Nagykőrösön, Tatán, Komáromban, Hevesen, Vácott, Egerben, Budapesten és Szentendrén. Rendszeresen szerepel országos tárlatokon, csoportos kiállításokon.