1933 –
festő, rajztanár
1950-től 54-ig a Juhász Gyula Pedagógiai Főiskolán folytatott tanulmányokat. Mesterének a Rudnay-tanítvány Nádasdy Jánost tartja. Nyugdíjazásáig gyakorló pedagógusként dolgozott, amatőr képzőművészköröket vezetett. Huszönöt évig tagja volt a Nagy István Képzőművészeti Csoportnak. A Pest megyei AKT-ban és a Pest Megyei Képzőművészeti Szakbizottságban elnökként tevékenykedett.
Festészetében azonos hangsúllyal jelennek meg a városképi elemek, a zenei motívumok, a bensőséges portrék. Tájfestészete az „intim táj” szellemiségében fogant. Mintegy hatvan csoportos kiállításon szerepelt: pedagógus képzőművészekkel, a Nagy István Csoport tagjaival, szentendrei művészekkel, a Móricz Zsigmond Társaság képzőművészeivel közösen. Erdélyi művészekkel együtt 2000-ben, 2001-ben és 2002-ben Kolozsváron és a Stockholmi Magyar Házban mutatta be képeit. A csoportos kiállítások közül a legjelentősebbnek a Ráckevei Múzeumban (1987) rendezett tárlatot tartja, ahol a Szentendrei Régi Művésztelep tagjaival állított ki. Egyéni tárlata 1996-ban Szentendrén, a Kossuth Galériában, 1998-ban Budapesten, a Nemzeti Szállóban, 2000-ben Budapesten, az McArt’s Galériában, 2000-2001-ben a budapesti Benczúr Galériában volt. Jubileumi kiállításán 1993-ban a szentendrei Aktív Art Galériában és 2003-ban a szentendrei Városháza épületében köszöntötték tanítványai, tisztelői.