1902 január 5. (Budapest) – 1993 július 1. (Szentendre)
Szüleivel és két testvérével 12 éves koráig Bécsben élt, majd apja halála után Budapestre költöztek. Korán családfenntartóvá vált. Fiatal korában kapcsolatba került a munkásmozgalommal. A Munkás Testedző Egyletben kezdett sportolni és válogatott tornászként járt a Gödi Fészekbe. 1931-ben családjával Szentendrére költözött, a Kőhegy alatti Bubánon egy kis faházba. Munkája mellett gyümölcsöst telepített és gazdálkodott. A Bubán melletti otthon, barátok ismerősök, rokonok, majd később művészek találkozóhelyévé, később menedékké vált. Új világról álmodoztak, filozofáltak. Az 1930-as évek második feléig – betiltásáig – szerkesztette az Életreform folyóiratot. 1945 után aktív részt vállalt a földigénylő, majd a termelőszövetkezetet szervező bizottságban. Tagja lett a városi tanács művelődési bizottságának. Harminc évig szolgálta az ügyet. Az 1960-as évektől szemináriumot vezetett, majd az induló Művelődési Ház képzőművészeti szakkörében tevékenykedett. Munkája elismeréseként megkapta a Munka érdemrend bronz fokozatát és a Po Urbe Szentendre kitüntetést. Barátságot ápolt több szentendrei művésszel, köztük Pirk Jánossal.