Krizbai Alex, festő (szül.: Marosvásárhely) egyik alapító tagja a MAMŰ-nek (Marosvásárhelyi Műhely), melynek 2001-től 2011-ig elnöke volt.
Miután megszabadul a hagyományos festészeti technikáktól, Krizbainak a technikák és az anyagok keverésével sikerült létrehozni egy sajátos kifejezésmódot: olajjal, akvarellel, szénnel, kollázs alkalmazásával hozza létre műveit, domborított merített papírra vagy vászonra , stb. A különböző anyagok a vászon vagy a papír felületén intenzívebbé teszik a művészi kifejezésmódot, és ezáltal egy új minőség jelenik meg a festészet és a grafika közötti intervallumban.
Festői technikájának egyik leglényegesebb eleme a széles, hosszabb-rövidebb, kígyózó festékpászmák alkalmazása, melyek gesztus-szerűen vonaglanak. A felületek és a részletek a természet formáit idézik. A vörös, a sárga és zöld, valamint ezek komplementer színei dominálnak a festményeken. A feketék, fehérek és a föld-színek (gesztenye, égetett sziéna, nedv zöld) a képen nemcsak a természet atmoszféráját, de hajdani kultúrák színeit is felidézik. A prehistorikus kor színeit és formáit látjuk, mint a földi élet legtermészetesebb környezetét.
Krizbai legutóbbi képein az ember és antropomorf formák is szerepet kapnak, megjelentésük és cselekedeteik avatják szakrálissá ezt a „paradicsomi” életteret.
Krizbai felhasznál kulturális és vallásos motívumokat és szimbólumokat is, melyek megkönnyítik a művek megértését és egyúttal megadják ezek eszmei keretét is.
„Szür-re-non” festészetről beszélhetünk, mert az álom-szerű szürrealista víziók realista és nonfiguratív elemekből épülnek fel.
Festészetének kibontakozásakor Krizbai Rembrandt, Munch, Van Gogh, Gerard Garuste, Graham Shuterland és Csontváry (az egyik legfontosabb, 20. század eleji magyar festő) életművét tekintette példaképnek.
5 évvel ezelőtt Krizbai alapította meg a „Tájmisztika” Műhelyt, amelynek célja, hogy megtalálja és dokumentálja a Kárpát-medence különböző régióinak jellemző sajátosságait, majd a vizsgált régió művelődéstörténetének megismerését követően a művészek megragadják és kifejezzék a „hely szellemét” az ott készült műalkotások segítségével.
Az elmúlt években, a „Tájmisztika” Műhely 4 nyári work-shop-ot szervezett, az erdélyi hegyekben, Jászberényben, Észak-Magyarországon és Kecskeméten. A természettel való szerves együttlét során a résztvevők a környezettel való kommunikációt próbálták megvalósítani hagyományos és a legújabb kifejezési formákkal, a festészettől a performance-ig.
1949. július 15-én született Marosvásárhelyen
Tanulmányait egy építészeti technikumban végezte
1971 és 1984 között autodidaktaként részt vett a marosvásárhelyi Apolló Képzőművészeti Kör tevékenységében és kiállításain.
1978-ban egyike volt a MAMŰ (Marosvásárhelyi Műhely) alapító tagjainak.
1984-ben Magyarországra települt át
1985 óta Szentendrén lakik, a Vajda Lajos Stúdió elnökségi tagja
1987 óta tagja a Szentendrei Grafikai Műhelynek
A festészet és grafika mellett animációval és intermédiával is foglalkozik.
Díjai
1992 – Miles Davis Emlékkiállítás I. díja (Vajda Lajos Stúdió)
1997 – Neufeld Anna Alapítvány díja
2002 – Szinyei Merse Pál Társaság díja
2003 – Hungart-ösztöndíj
2006 – Munkácsy-díj
Egyéni kiállítások
1980 – Igaz Szó Szerkesztősége, Marosvásárhely
1984 – Vajda Lajos Stúdió (Szörtsey Gáborral)
1985 – Művésztelepi Galéria, Szentendre
1989 – Művelődési Központ, Turku
1992 – Amano Gallery, Oszaka
1998 – Hangrelief, Merlin Színház, Budapest
2004 – Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum
2005 – Sima Galéria, Zilah
2008 – Marosvásárhely, Kultúrpalota (Diénes Attila szobrászművésszel)
2008 – Bécs, A – H – A
2009 – 1000 év 10 képen, Polgármesteri Galéria, Szentendre
2010 – Apró képek, Vajda Lajos Stúdió, Szentendre
2011 – NoMade Galéria, Budapest
Animációs filmek
Öt géniusz, Animációs adaptáció Hamvas Béla esszéje alapján
(Miklós Árpáddal, hang: Szabó Sándor – 30 perc);
Lakoma, Platón műve alapján
(Miklós Árpáddal, Hang: Szabó Sándor – 5 perc)
Viole/ance
(Miklós Árpáddal, Gaál József grafikáinak felhasználásával,
számítógépes animáció: Benkovith Bálint, zene: Krizbai Sándor – 5 perc)
Alvó pásztorok
(Novotny Tihamérrel, számítógépes animáció: Benkovits Bálint, 5 perc)
Kaland a kertben
(FeLugossy Lászlóval, számítógépes animáció: Benkovits Bálint,
zene: Krizbai Sándor –10 perc)
Édenkert szatellit
(FeLugossy Lászlóval, számítógépes animáció: Benkovits Bálint,
zene: Krizbai Sándor –10 perc)
Balkán Torta
(FeLugossy Lászlóval, számítógépes animáció: Benkovits Bálint,
rajzolt animáció: Miklós Árpád, zene: Krizbai Sándor, AKT Színház –10 perc)