Krizbai Sándor

Krizbai Alex, festő (szül.: Marosvásárhely) egyik alapító tagja a MAMŰ-nek (Marosvásárhelyi Műhely), melynek 2001-től 2011-ig elnöke volt.

Miután megszabadul a hagyományos festészeti technikáktól, Krizbainak a technikák és az anyagok keverésével sikerült létrehozni egy sajátos kifejezésmódot: olajjal, akvarellel, szénnel, kollázs alkalmazásával hozza létre műveit, domborított merített papírra vagy vászonra , stb. A különböző anyagok a vászon vagy a papír felületén intenzívebbé teszik a művészi kifejezésmódot, és ezáltal egy új minőség jelenik meg a festészet és a grafika közötti intervallumban.

Festői technikájának egyik leglényegesebb eleme a széles, hosszabb-rövidebb, kígyózó festékpászmák alkalmazása, melyek gesztus-szerűen vonaglanak. A felületek és a részletek a természet formáit idézik. A vörös, a sárga és zöld, valamint ezek komplementer színei dominálnak a festményeken. A feketék, fehérek és a föld-színek (gesztenye, égetett sziéna, nedv zöld) a képen nemcsak a természet atmoszféráját, de hajdani kultúrák színeit is felidézik. A prehistorikus kor színeit és formáit látjuk, mint a földi élet legtermészetesebb környezetét.

Krizbai legutóbbi képein az ember és antropomorf formák is szerepet kapnak, megjelentésük és cselekedeteik avatják szakrálissá ezt a „paradicsomi” életteret.

Krizbai felhasznál kulturális és vallásos motívumokat és szimbólumokat is, melyek megkönnyítik a művek megértését és egyúttal megadják ezek eszmei keretét is.

Szür-re-non” festészetről beszélhetünk, mert az álom-szerű szürrealista víziók realista és nonfiguratív elemekből épülnek fel.

Festészetének kibontakozásakor Krizbai Rembrandt, Munch, Van Gogh, Gerard Garuste, Graham Shuterland és Csontváry (az egyik legfontosabb, 20. század eleji magyar festő) életművét tekintette példaképnek.

5 évvel ezelőtt Krizbai alapította meg a “Tájmisztika” Műhelyt, amelynek célja, hogy megtalálja és dokumentálja a Kárpát-medence különböző régióinak jellemző sajátosságait, majd a vizsgált régió művelődéstörténetének megismerését követően a művészek megragadják és kifejezzék a „hely szellemét” az ott készült műalkotások segítségével.

Az elmúlt években, a “Tájmisztika” Műhely 4 nyári work-shop-ot szervezett, az erdélyi hegyekben, Jászberényben, Észak-Magyarországon és Kecskeméten. A természettel  való szerves  együttlét során a résztvevők a környezettel való kommunikációt próbálták megvalósítani hagyományos és a legújabb kifejezési formákkal, a festészettől a performance-ig.

1949. július 15-én született Marosvásárhelyen

Tanulmányait egy építészeti technikumban végezte

1971 és 1984 között autodidaktaként részt vett a marosvásárhelyi Apolló Képzőművészeti Kör tevékenységében és kiállításain.

1978-ban egyike volt a MAMŰ (Marosvásárhelyi Műhely) alapító tagjainak.

1984-ben Magyarországra települt át

1985 óta Szentendrén lakik, a Vajda Lajos Stúdió elnökségi tagja

1987 óta tagja a Szentendrei Grafikai Műhelynek

A festészet és grafika mellett animációval és intermédiával is foglalkozik.

Díjai 

1992 – Miles Davis Emlékkiállítás I. díja (Vajda Lajos Stúdió)

1997 – Neufeld Anna Alapítvány díja

2002 – Szinyei Merse Pál Társaság díja

2003 – Hungart-ösztöndíj

2006 – Munkácsy-díj

Egyéni kiállítások 

1980 – Igaz Szó Szerkesztősége, Marosvásárhely

1984 – Vajda Lajos Stúdió (Szörtsey Gáborral)

1985 – Művésztelepi Galéria, Szentendre

1989 – Művelődési Központ, Turku

1992 – Amano Gallery, Oszaka

1998 – Hangrelief, Merlin Színház, Budapest

2004 – Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum

2005 – Sima Galéria, Zilah

2008 – Marosvásárhely, Kultúrpalota (Diénes Attila szobrászművésszel)

2008 – Bécs, A – H – A

2009 – 1000 év 10 képen, Polgármesteri Galéria, Szentendre

2010 – Apró képek, Vajda Lajos Stúdió, Szentendre

2011 – NoMade Galéria, Budapest

Animációs filmek 

Öt géniusz, Animációs adaptáció Hamvas Béla esszéje alapján

(Miklós Árpáddal, hang: Szabó Sándor – 30 perc);

Lakoma, Platón műve alapján

(Miklós Árpáddal, Hang: Szabó Sándor – 5 perc)

Viole/ance

(Miklós Árpáddal, Gaál József grafikáinak felhasználásával,

számítógépes animáció: Benkovith Bálint, zene: Krizbai Sándor – 5 perc)

Alvó pásztorok

(Novotny Tihamérrel, számítógépes animáció: Benkovits Bálint, 5 perc)

Kaland a kertben

(FeLugossy Lászlóval, számítógépes animáció: Benkovits Bálint,

zene: Krizbai Sándor –10 perc)

Édenkert szatellit

(FeLugossy Lászlóval, számítógépes animáció: Benkovits Bálint,

zene: Krizbai Sándor –10 perc)

Balkán Torta

(FeLugossy Lászlóval, számítógépes animáció: Benkovits Bálint,

rajzolt animáció: Miklós Árpád, zene: Krizbai Sándor, AKT Színház –10 perc)