festő (1931. Kaposvár)
1972-től Szentendrén dolgozik, ’72 és ’75 között a szentendrei Régi
Művésztelep tagja. Művei számos közgyűjteményben megtalálhatók, közülük
számos a szentendrei Ferenczy Múzeumban is. Számos önálló kiállítása
közül a szentendreiek:
* 1981 Régi Művésztelep Galéria
* 2000 Vujisics Tihamér Zeneiskola nagyterme
* 2004 Szentendrei Képtár
Valamint számtalan csoportos kiállításon szerepelnek művei.
Részletek Kaponya Judit naplójából:
„1940. október 22-én, kilencéves koromban a következőket írtam a
naplómba – Tudod Jézuska, mit? Én képeket fogok csinálni és azokat
eladom.”
A Főiskolára történt felvétele után a következőket írja: „Óriási
szerencse, hogy Domához (Domanovszky Endre – a szerk.) kerültünk! Majd
meglátjátok, ő a legjobb. Nekem való. Kedvelt engem. …Másodéves voltam,
amikor az évkezdéskor bejött Doma mester és bemutatott két új fiút… …a
magasabbat, a zavarában mindig mosolygó fiatalembert pedig Kondor
Bélának.”
Kondor Bélával, Kaponya Judit második férjével költözött Szentendrére,
az akkor megújult Művésztelepre. „Régről imádom Szentendrét és már
legalább húsz éve írtam a naplómba, hogy – Istenem, én úgy szeretnék
Szentendrén élni!
2003. októbere, Szentendre: „Jézuska! Sikerült. Megcsináltam. Köszönet érte!”
Sajátos világ Kaponya Judité, földrajzilag valahol az álom, az érzelmi
rezdülések és a halk rebbenő hangulatok határán helyezkedik el…Szavakba
nem foglalt és nem foglalható meditációk, vágyódás valami sosem volt és
sosem lehető iránt. Ezt sugározza minden elem: a fuvallatszerű, áttetsző
színek, az elmosódó formák, a képfelületet egybefogó opálos fátyol,
amelyből kivillan egy-egy ritmikus lendületű vonal, vagy hangsúlyozottan
konkrét motívum…Álom és a vágyakozás költészete formálódik színné,
hangulattá Kaponya Judit képein.” (Németh Lajos)