2004 óta élek Szentendrén. A városban, amelynek házai, színei, a Duna, a
várost körülölelő Visegrádi hegység, a benne lakó emberek különös
harmóniát alkotnak. Talán ez a harmónia az, ami művészeket, és
művészetet vonz, ami alkotásra ösztökél, és ami nem könnyen engedi el
azt, aki egyszer a bűvkörébe kerül. Az agyag az az anyag, ami hozzám
tartozik, sokszor engedelmeskedik, de ugyanakkor alázatra tanít,
barátkozik más anyagokkal, segít az üzeneteim megfogalma-
zásában. Az agyag rövidíti az időt, mintha ki akarná egyenlíteni a
belőle készült tárgy időtállóságát, alapkérdéseket tesz fel annak, aki
vele foglalkozik és nyitott a kérdések megválaszolása felé.
By continuing to browse this site, you agree to our use of cookies.