festő (Budapest, 1895. augusztus 5.–Budapest, 1993. augusztus 4.)
Szentendrei kapcsolat:
A harmincas évek óta látogatja a szentendrei művésztelepet, 1948-tól a
Szentendrei Művésztelep tagja. Önarcképek, csendéletek, enteriőrök
sokasága keltezhető e pályaszakaszra.
Kiállítása Szentendrén:
1991 • Szentendrei Galéria (életmű-kiállítás)
Iparrajziskola, Iparművészeti Iskola Mesterei: Vesztróczy Manó, majd
Kernstok Károly. 1974: érdemes művész. 1916-1919-ig Iványi Grünwald Béla
tanítványaként dolgozott a kecskeméti művésztele-
pen. A Galilei-körbe járt. 1918-ban a nagybányai művésztelepre látogatott.
1920-1924 között férjével, Perlrott Csaba Vilmos festőművésszel
Németországban tartózkodott. Ebből az időből való egyik jelentős képe,
az expresszioniz-
mustól megérintett Fátyolos önarckép (1921). 1922-ben a Helikon Kiállító Szalon rendezte első budapesti kiállítását.
1924-1928 között többnyire Párizsban élt, de Nagybányát is felkereste. Cézanne és a kubisták hatottak rá (Nagybányai cigánylány,1925; Szajna-híd, 1926). Szerepelt a Képzőművészek Új Társasága kiállításain. 1928-tól itthon dolgozott. Modelljéről készített, kissé nyújtott vonalú, színekre épített festményei életművének legjobb darabjai (Philadelphia Vilma, 1928). A 30-as évek elején Körtvélyesen vendégeskedett, szívesen ábrázolt mezőgazdaságban munkálkodókat. Mindig izgatta az emberi tevékenység megörökítése. A 40-es évek legszebb olajképei és szénrajzai édesanyját idézik (Édesanyám, 1947). Életművéből, gondolataiból bölcsesség és életszeretet árad. Műveivel, érdeklődésével kortársként kapcsolódott Európa művészeti életébe. Előadásmódjában az ember- és természetközpontú festészet elkötelezettje volt, amelyet mindvégig gyöngéd realizmus szőtt át. Festői alkata a francia posztimpresszionistákéval rokonítható. Művészetének másik meghatározó műfaja a grafika. Kezdettől fogva vallotta, hogy a legmodernebb festői irányzat is csak tökéletes rajztudás segítségével közölheti mondanivalóját. (Forrás: Artportal)