(Budapest, 1914. október 27. – Budapest, 1986. május 3.) magyar festő és grafikus
Szentendrei kötődés: 1936-tól járt Szentendrére, ahol Korniss Dezső és
Vajda Lajos köré csoportosuló fiatal művészek közé tartozott. Legtöbb
művét a Ferenczy Múzeum őrzi Szentendrén.
Kiállításai Szentendrén:
1975 • Művésztelepi Galéria [Korniss Dezsővel]
1981 • Szentendrei Képtár
1982 • Szentendrei Műhely Galéria
1985 • Szentendrei Műhely Galéria
1994 • Erdész Galéria
Iskolateremtő, a XX. sz. modern magyar művészeté-
nek, az avantgárdnak egyik legjelentősebb alakja.
1945-ig terjedő pályafutását nehéz megítélni, mert festményeinek zömét
saját kezűleg semmisítette meg.
1914-ben értelmiségi családban született, apja, Bálint Aladár a Nyugat
ismert képzőművészeti kritikusa volt, nagybátyja Osvát Ernő. (Nővére,
Bálint Klára Szerb Antal író és irodalomtörténész felesége lett
1938-ban.)
16 éves korában felvették a Magyar Királyi Iparművészeti Iskola grafikai
osztályába, reklámgrafika szakra, de hamarosan kiderült, hogy a
festészet iránt is erősen vonzódik. Húsz éves korában három hónapra
Párizsba utazott, az ott megismert modern festészet kötelezte el későbbi
pályáján.
Hazatérése után, 1935-ben Vaszary János magániskolájában megismerkedett
Vajda Lajossal, akivel hamar emberi-művészi barátságot kötött. 1936-ban
Aba-Novák Vilmos magániskolájában tanult. 1936-ban megbetegszik
tüdőbajban. 1938-ban rendezik meg első gyűjteményes kiállítását a Tamás
Galériában. Ettől kezdve a modern magyar művészet fejlődésével
foglalkozó kritika figyelmének középpontjában állt.
1945-ben az Európai Iskola nevű művészcsoport egyik alapító tagja,
1948-ig évente gyűjteményes kiállításon szerepel. 1947-ben hosszabb időt
tölt Párizsban, megismeri André Bretont, és részt vesz a Nemzetközi
Szürrealista Világkiállításon. Idehaza 1956-ig nem rendezhetett
kiállítást, a tiltott kategóriába került.
1957 és 1962 között Párizsban élt. Itt készültek híressé vált
Biblia-illusztrációi. 1962 után Magyarországon fokozatosan átkerült a
tűrt kategóriából a támogatottba. Számos kiállításon vett részt képeivel
külföldön, majd itthon is. Élete utolsó évtizedében minden lehetséges
kitüntetést megkapott, halála előtt a Kossuth-díjat is. 1986-ban
tüdőbajban halt meg, hosszú betegeskedés után, még alkotóereje teljében.